Különleges növények
Raflézia
A Rafflesia vagy raflézia élősködő életmódot él, vagyis más növényekre
tapad, és azokból veszi fel a tápanyagot. Parazita növény, más
növényeken, jellemzően fákon élősködik. Nincs szára, sem levele, sem
gyökere. Miután az óriás bűzvirág bimbója áttöri a gazdanövény kérgét,
úgy 10 hónapra van szüksége, hogy káposztafej nagyságúra fejlődjön.
Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág már teljes
pompájában ragyog. A kehely aljában számos tüskeszerű nyúlvány
meredezik. Virágát csak néhány napig lehet látni. A növényvilágban a
legnagyobb méretű virággal rendelkezik, átmérője körülbelül egy méter,
tömege a 15 kg-ot is elérheti. A Rafllesia virágának megporzását
rovarok végzik (jellemzően legyek), mivel a rothadó húséhoz hasonló
kellemetlen szagot áraszt. A virág ötszirmú,vöröses barnás halvány
foltokkal tarkított szirma van. A szirmok egy hatalmas kehelybe futnak
össze,melybe akár 6 liter víz is belefér. Az elpusztult virág nyálkás
fekete foltot hagy maga után. Rendkívül ritka növény és veszélyeztetett
faj. Sok bimbót nyílás előtt leszednek a népi gyógyászathoz vagy
különleges csemegét készítenek belőle.
Victoria amazonica, az úszó tutaj
Viktória királynő tiszteletére nevezték el a következő rekordert. Ez a
növény nem annyira virágáról, hanem hatalmas leveléről ismert. A
Dél-Amerikából származó óriás tündérrózsa 2-3 méter átmérőjű levele
olyan szilárd, hogy egy 60-70 kilogramm súlyú embert is képes gond
nélkül megtartani a vízen. Akár egy úszó tutaj, olyanok az óriás
levelek. A látványos növény iránt igen nagy az érdeklődés, így több
növényházban is megtalálható, ahol van elég hely a növény számára.
Különleges látvány a virágzás is, amely mindössze két napig tart. A
virág éjszaka nyílik ki, első éjjel fehér színű, második éjjel
rózsaszínből válik mélyvörössé. Csodálatos látvány! A virág mindössze
30 centiméteres, illata leginkább az érett ananászra emlékeztet.
Titánbuzogány, vagyis az Amorphophallus titanum
Legfeljebb 24 óráig virágzik. Eredetileg a szumátrai esőerdőkben honos.
A világ legnagyobb virága, és a legbüdösebb. A látványos, megdöbbentő
méretekkel rendelkező növény virágánál csak annak bűze nagyobb. Virágja
két méter széles és három méter magas, igazi rekord a botanika
világában. A szabálytalan időközönként nyíló óriásvirág átható, rothadó
bűzt áraszt, ezzel vonzza magához a beporzást végző legyeket.
Másrészről a borzalmas szaggal távol tart minden egyéb, esetlegesen
ártó szándékkal közelítő élőlényt. A titánbuzogány levél nélküli
állapotában virágzik: miután a virág föld alatti gumójából kibomlik,
egyetlen levelet növeszt. A gumó súlya az évek során elérheti a száz
kilogrammot is. A levél magassága elérheti a hat métert, s a növény
korától és a gondozástól függően fokozatosan zöld színűvé változik. A
virágzás akkor következik be, amikor a gumó elég tápanyagot halmozott
fel a folyamathoz. Termése piros színű bogyó.
A legfürgébbek
A leggyorsabban növő fa a Malajziában élő Albizzia falcata, ami a
nálunk is ültetett selyemakác rokona. Egy év alatt 10,74 métert no,
azaz átlagosan 2,4 centimétert naponta. Lágyszárúak közül a kínai óriás
bambusznád (Bambusa oldhamii) a csúcstartó, egy nap alatt akár 1,21
métert is nő. A száguldás szerelmeseinek a kedvéért, ez átszámítva:
0,00003 km/h. Ezzel a sebességgel 2 hónap alatt eléri a legnagyobb
magasságát, ami 18,3 méter. A mondás szerint majdhogynem szemmel
látható a növekedése.
A leglassabbak
Havasi bromélia: Származási helye az Andok, Bolívia. Óriás növény és
egyben a leglassabban virágzó növény is. A virág szára 9-10 méter
magas. A virága 3 méter magas. Az első virágzás 150 év után következhet
be, s ezt követően maga a növény el is pusztul. A Tengeri kókusz vagy
Coco de Mer a Seychelle-szigeteken honos pálmafaj, termése akár 10 évig
is fejlődhet, tömege 20 kilósra gyarapodik ez idő alatt. Ez a
növényvilág legnagyobb termése. A gyümölcs héja 10 cm vastag és
rendkívül rosszízű.
A legdrágább
Néhány növényből az ember segítségével lett rekorder. Ilyen a
legdrágább kávé, az indonéziai Kopi Luwak, aminek borsos árát a
ritkasága, és a nehézkes feldolgozási folyamata indokolja. A
kávészemeket egy ott élő, pálmasodró nevű állat előbb megeszi, majd
megemészti. A közönséges (avagy maláji) pálmasodró (Paradoxurus
hermaphroditus) a cibetmacskafélék családjába, a pálmasodróformák
alcsaládjába tartozó ragadozó emlős. Magányosan élő, éjjel aktív állat.
Jóformán egész Dél- és Délkelet-Ázsiában előfordul, Észak-Indiától és
Srí Lankától, Dél-Kínán, Hajnan szigetén és a Hátsó-indiai félszigeten
át egészen a Szunda-szigetekig (Szumátra, Jáva, Borneó) valamint
Palawan szigetéig, mely a Fülöp-szigetek tagja. Miután a pálmasodró
megemészti a kávészemeket az ürülékéből kiválogatják a magokat és
ezeket dolgozzák fel. A pálmasodró nyersen fogyasztja el a kávébabot,
amikor az még vörös színű. Csak a puha héját emészti meg; a többi
áthalad bélrendszerén, majd az állat kiüríti. A különleges kávészemeket
kereső dolgozók kézzel válogatják ki az aranyat érő végterméket az
ürülékből (amit előbb persze meg is kell találni). A Kopi Luwak
rajongói szerint ez a gusztustalan, ám annál természetesebb gyártási
folyamat adja a kávé különleges zamatát. Egy kilogramm ebből az indonéz
csodából 1320 dollárba kerül, és ahol lefőzve kaphatunk ilyen
különlegességet, ott egy csésze Kopi Luwak ára minimum 50 dollár.